Van egy hely, ahol senki nem lepődik meg, ha az összetevőket bogarászod, és ahol az összetett allergiákkal nem számítasz (annyira) „csodabogárnak”. Ez a Csak a Mentes Fesztivál, amely évente háromszor várja a mentesen étkezőket a MOM Sport rendezvényközpontban. Én idén is ott voltam, és most megosztom veletek, miért imádom ezt a vásárt és miért érdemes nektek is betervezni a következőt.

A standok között barangolva nemcsak a konyhába találsz finomságokat, hanem a mindennapokhoz is hasznos dolgokat: természetes tisztítószereket, illóolajokat, étrend-kiegészítőket, sőt még könyveket, ékszereket, lakásdekorokat, sőt még kutyavitamint is.

A legjobb az egészben az a hangulat, ami itt körülvesz. A pékáruk, sütemények, fermentált zöldségek, szószok és más finomságok között válogatva nem kell százszor rákérdezned az összetevőkre, nem kell magyarázkodnod, mindenki pontosan érti, mit jelent mentesen élni, és ez hihetetlenül felszabadító érzés. A standok mögött pedig általában ott áll valaki, aki szívből mesél a termékeiről, tippeket ad a felhasználáshoz, és örül, ha visszajelzést kap.

Számomra ez a fesztivál mindig hatalmas élmény: ismerős márkákkal lehet újra összefutni és közben új kedvenceket is fedezek fel. És hogy mennyire sikerült idén inspirációt gyűjtenem? Elég, ha annyit mondok: most is teli szatyrokkal jöttünk haza.

És most jöjjenek az idei kedvenceim, azok a finomságok és élmények, amikért különösen megérte ellátogatni a fesztiválra.

Péksütemények

Emlékszem, amikor először voltam a rendezvényen, a Magyar Gluténmentes Pékség egyedül volt a teljes pékáru szekció és engem már az is lenyűgözött. Most ők a szokásosnál kisebb standdal érkeztek, viszont több pékség között is lehetett válogatni. Nálam az idei abszolút kedvenc a Tibidabo vegán körtés-kakukkfüves rétese volt. Kicsit sajnálom, hogy csak egyet hoztam belőle, mert így már estére elfogyott. Ja és hatalmas plusz pont a részemről, hogy a kapható pékáruk összes összetevője ki volt írva, így nem kellett a szokásos kérdéssoromat elővennem. Ha még nem kóstoltatok Tibidabo pékárut, azt mielőbb pótoljátok be.

Szószok és mártogatósok

Ebben a kategóriában szinte mindig találok valami újat, és idén sem volt ez másképp. A Tunki Tunki standja már régi ismerősként várt. Az ő kencéiket először évekkel ezelőtt vittem magammal egy külföldi nyaralásra, és azóta is szívesen veszem elő chipshez, szendvicskrémként vagy akár krémleves alapként. Most két új kedvencet avattam: a Sün Disco gombakrém és a Salsa Party salsaszósz azonnal belopta magát a szívembe.

Újdonság volt számomra a Vadon szószműhely, ahol igazán különleges ízekkel találkoztam. Nem is csoda, hogy a klasszikus hagymalekvárjuk idén díjazott lett a Great Taste Awardson, teljesen megérdemelten!

Nasik

A fesztiválról sosem térek haza anélkül, hogy jó alaposan feltankolnék nassolnivalókból – idén ebben a leginkább a Bijo mini boltja segített. Az egyik új felfedezésem a Dave & Jon’s snack factory márka volt: ízesített datolyáik közt igazi újdonságok vártak, például földimogyorós, savanyú dinnyés vagy cherry colás verzió. (Persze itt is figyelni kell az összetevőkre, mert nem minden íz gluténmentes, a fahéjas tekercs például sajnos nem.)

A márka szárított maracujája viszont szintén telitalálat lett nálam (az utóbbi években kissé maracuja-mániás lettem). Ahogy egy shiitake gomba chips is, ami tökéletes példa az umami ízélményre (ha valaki nem tudja ez mit jelent, annak mindenképp javaslom megkóstolni). A Bijo standján ráadásul nemcsak nasik, hanem probiotikumok, tusfürdők, borok, humuszok, lisztek és kekszek is vártak. Tényleg nehéz volt innen üres kézzel továbbmenni.

Helyszíni étkezések

A standoknál kóstolgatva simán jól lehetett lakni, de akinek komolyabb ebédre volt szüksége, az sem maradt éhes. A Napfényes Étterem a hagyományosabb ízeket hozta, míg a California Poké foodtruckja a különlegesebb, frissebb kombinációk rajongóinak kedvezett. Mi végül a vásárlás után a fesztivál helyszínétől kb 50 méterre található található Tibidabo étterembe ültünk be egy könnyű ebédre. Tökéletes lezárása volt a napnak, mielőtt hazaindultunk.

Ha valaki még nem járt ezen a fesztiválon, csak ajánlani tudom: akár egy új kedvenc sütivel vagy egy inspiráló könyvvel gazdagodunk, az élmény mindig maradandó. Én már most várom a következő alkalmat. Mivel a fotózás nem túl nagy erősségem, így ide inkább a fesztivál Facebook oldalán található galériát linkelem be:

UI: Ez a bejegyzés egy nagyon lerövidített verziója annak, amit első nekifutásból írtam. Ha bővebben érdekel a rendezvény, nyugodtan kérdezz, szívesen mesélek. Igény esetén, pedig egy második résszel is kiegészítem az írást.